Mirka – a finn márka, amely újraértelmezte a csiszolást

Közben olyan fejlesztések kerültek ki a Mirka műhelyeiből, mint az Abranet® hálós csiszolóanyag, a DEROS® excenter csiszológép vagy a LEROS® falcsiszoló, miközben a vállalat egyre következetesebben kapcsolta össze a csiszolóanyagokat, gépeket, porelszívást és polírozást.

A Mirka történetében ezért nem pusztán az a figyelemre méltó, hogy 1943 óta gyárt csiszolóanyagokat. Sokkal inkább az, hogy újra és újra feltette ugyanazt a kérdést: hogyan lehetne a felületmegmunkálást gyorsabban, tisztábban, pontosabban és kényelmesebben végezni? A válasz pedig az elmúlt évtizedekben sokszor egész termékcsaládokat, technológiákat és munkafolyamatokat eredményezett.

Egy finn történet, amely 1943-ban kezdődött

A Mirka története Helsinkiben kezdődött, ahol Onni Aulo mérnök 1943-ban megalapította a vállalatot. Az időzítés aligha lehetett volna nehezebb: Európában háború dúlt, az alapanyag- és technológiai lehetőségek korlátozottak voltak, ezért a tényleges gyártás csak 1946 januárjában indulhatott el. Az első évek után a vállalat fokozatosan növekedni kezdett. 1962-ben a gyártás Jeppóba, Finnország nyugati részére költözött, és ugyanebben az időszakban megérkezett az első nemzetközi megrendelés is, Izlandról. A későbbiekben Jeppo vált a Mirka egyik meghatározó központjává, és ma is mélyen kötődik hozzá a vállalat.

A nemzetközi terjeszkedés a hetvenes és nyolcvanas években gyorsult fel. 1979-ben létrejött az első külföldi leányvállalat Nagy-Britanniában, egy évvel később pedig Nyugat-Németországban. 1985-ben már az Egyesült Államokban is saját vállalattal volt jelen a Mirka, 1986-ban pedig Finnországban elnöki exportdíjjal ismerték el a teljesítményét. Ekkorra azonban már kezdett kirajzolódni valami, ami a későbbi Mirka egyik legfontosabb tulajdonsága lett. A vállalat nem elégedett meg azzal, hogy ugyanazt a terméket nagyobb mennyiségben gyártsa. A csiszolás technológiáját kezdte újragondolni.

Az innováció nem kiegészítő lett, hanem a Mirka működésének alapja

A kilencvenes évekre a Mirka egyre tudatosabban építette saját kutatás-fejlesztési hátterét. Ennek egyik korai eredménye az Abralon®, amelyet 1995-ben szabadalmaztattak, és amelyhez ugyanabban az évben Innofinland díj is kapcsolódott. 1999-ben megnyílt a vállalat első technológiai központja. A valódi fordulópont azonban 2001-ben érkezett.

Ekkor mutatták be az Abranet® hálós csiszolóanyagot, amely alapvetően más megközelítést képviselt, mint a hagyományos papírhordozós csiszolóanyagok. Az Abranet jelentőségét jól mutatja, hogy a fejlesztést Finnországban elnöki innovációs díjjal ismerték el. Az Abranet azonban ennél többet jelentett. Az új csiszolási filozófia kiindulópontjává vált.

Abranet® : a csiszolópapír helyére háló került

A hagyományos csiszolóanyagok egyik alapvető problémája a keletkező por elvezetése. Ha a por a munkafelületen vagy a csiszolóanyag alatt marad, az ronthatja a munkakörnyezetet, nehezítheti a felület ellenőrzését, és hozzájárulhat a csiszolóanyag eltömődéséhez. A Mirka erre a problémára nem egyszerűen több porelszívó furattal válaszolt.

Az Abranet hálós hordozószerkezetet kapott. A hagyományos papírhordozó helyett alkalmazott nyitott háló lehetővé teszi, hogy a csiszolás során keletkező por a csiszolófelület nagy részén keresztül elszívható legyen. A Mirka ezt később elektromos és pneumatikus csiszológépekkel, megfelelő csiszolótalpakkal, közbetétekkel és porelszívó rendszerekkel kapcsolta össze. Ez azért volt fontos, mert a pormentes csiszolás nem pusztán tisztasági kérdés.

Kevesebb szálló por mellett tisztább lehet a munkakörnyezet, jobban látható a megmunkált felület, csökkenhet a csiszolóanyag eltömődése, és a munkafolyamat hatékonyabbá válhat. Mindez különösen fontos olyan területeken, ahol naponta órákon keresztül folyik csiszolás: karosszériajavító műhelyekben, faipari üzemekben, festő- és gipszkartonozási munkáknál vagy hajóépítésben. Az Abranetből idővel teljes termékcsalád fejlődött ki, a pormentes csiszolás pedig a Mirka egyik legismertebb technológiai irányává vált. A Mirka ezzel már nem egyszerűen csiszolóanyagot kínált, hanem egy problémára adott komplett megoldást. A szemlélet hamarosan a gépekre is átterjedt.

A Mirka belép a szerszámgépek világába

A következő jelentős mérföldkő 2009 volt, amikor megjelent a Mirka CEROS®, a vállalat első elektromos csiszológépe. Röviddel később önálló elektromos szerszám üzletág indult, és világossá vált, hogy a Mirka a jövőben már nem kizárólag csiszolóanyag-gyártóként kíván működni. A logika egyszerű volt: ha egy vállalat maga fejleszti a csiszolóanyagot, érti a porelszívást és pontosan ismeri a felületmegmunkálási folyamatot, akkor miért ne fejlesztené hozzá magát a gépet is?

2012-ben megjelent a Mirka DEROS®, amely később a márka egyik legismertebb gépcsaládjává vált. Kompakt, alacsony profilú kialakítása, kis tömege, szénkefementes motorja és ergonómiája egészen más használati élményt célzott, mint amit a hagyományos elektromos excenter csiszológépek képviseltek. 2014-ben a DEROS Red Dot ipari formatervezési díjat kapott. A gépfejlesztés pedig nem állt meg.

A Mirka LEROS® fal- és mennyezetcsiszoló 2018-ban Red Dot: Best of the Best díjat nyert, míg 2021-ben négy Mirka gép – az AOS-B, ARP-B, DEOS és DEROS – World Tool Award elismerésben részesült. A díjak önmagukban azonban nem magyarázzák a Mirka gépek sikerét. A mögöttük álló tervezési filozófia sokkal érdekesebb.

Ergonomikus gépek azoknak, akik egész nap dolgoznak velük

Professzionális környezetben egy szerszámgép értékét nem lehet kizárólag wattban vagy fordulatszámban mérni. Ha valaki napi több órán keresztül csiszol, a gép súlya, egyensúlya, rezgése, fogása, kezelhetősége és porelszívása legalább ilyen fontos. A Mirka ezért a gépfejlesztésben következetesen nagy hangsúlyt helyez az ergonómiára és a felhasználó terhelésének csökkentésére. Ennek egyik érdekes továbbfejlesztése a digitális technológia megjelenése.

A Bluetooth-kapcsolatra képes Mirka gépek közül több integrált rezgésérzékelővel rendelkezik, a myMirka® alkalmazással pedig követhető a munkavégzés során mért rezgésterhelés. A rendszer mögött ugyanaz a gondolkodás látható, amely az Abranet esetében is megjelent: nem önmagában egy terméket fejlesztenek, hanem a teljes munkakörnyezetet vizsgálják. A DEROS következő generációja, a DEROS II ezt a koncepciót vitte tovább. Az új változatnál továbbfejlesztett szénkefementes motor, módosított kezelőszervek és LED-es sebességkijelzés jelent meg, a Mirka adatai szerint pedig az új motor akár 20%-kal nagyobb teljesítményt biztosít az előző generációhoz képest.

Több mint csiszolóanyag: komplett Mirka rendszer

A Mirka fejlődésének talán ez a legfontosabb eredménye. Ma már nehéz lenne egyszerűen „csiszolóanyag-márkaként” meghatározni. A vállalat kínálatában a csiszolóanyagok mellett elektromos és pneumatikus csiszológépek, falcsiszolók, polírozógépek, porelszívók, csiszolótalpak, közbetétek, tömlők, adapterek, kézi csiszolószerszámok, polírozóanyagok és számos rendszerkiegészítő található. A professzionális kínálat pedig ma már robotizált csiszolási és polírozási megoldásokra, valamint precíziós köszörülési technológiákra is kiterjed. Ez a rendszerben való gondolkodás a gyakorlatban különösen fontos.

A jó csiszolási eredmény ugyanis nem kizárólag attól függ, melyik korong kerül a gépre. Számít a megfelelő szemcseméret, a csiszolóanyag szerkezete, a gép mozgása és lökete, a csiszolótalp, a közbetét, a porelszívás és természetesen maga a munkafolyamat is. A Mirka egyik legnagyobb erőssége éppen az, hogy ezeket az elemeket egymással együtt fejleszti.

Abranet, Abralon, Galaxy, Iridium – folyamatosan fejlődő csiszolóanyagok

Bár az Abranet a Mirka legismertebb innovációi közé tartozik, a vállalat csiszolóanyag-fejlesztése korántsem állt meg a hálós technológiánál. Az Abralon® habos szerkezete különösen finom felületmegmunkálási és finiselési feladatokra kínál megoldást, míg az Iridium™ professzionális csiszolási folyamatokhoz fejlesztett termékcsalád. A Galaxy csiszolóanyagban pedig önélező kerámiaszemcséket alkalmaznak: a szemcse használat közbeni törésekor új vágóélek keletkeznek, ami a gyors anyagleválasztás és a hosszú élettartam kombinációját célozza.

A Galaxy már a Mirka újabb Multifit® perforációs technológiáját használja. Ennél a furatkiosztást úgy alakították ki, hogy a korongot ne kelljen pontosan a csiszolótalp egy adott furatmintájához igazítani. A rendszer célja egyszerre a hatékony porelszívás, az eltömődés csökkentése és az egyszerűbb használat. Jól látható tehát, hogy még egy látszólag egyszerű csiszolókorong mögött is ugyanaz a fejlesztési gondolkodás húzódik meg: kevesebb felesleges lépés, hatékonyabb munkavégzés és egyenletesebb végeredmény.

A csiszolástól a polírozásig

A professzionális felületkezelés természetesen nem ér véget a csiszolásnál. A Mirka 2012-ben Jeppóban megkezdte a Polarshine® polírozóanyagok gyártását, és a polírozás azóta a rendszer fontos részévé vált. Ennek jelentősége elsősorban azoknál a munkáknál látható, ahol a felület előkészítése, finomítása és végső polírozása szorosan egymásra épül. Az autóipari fényezésjavítástól és karosszériajavítástól a hajóipari gelcoat felületeken át a magasfényű fa- és kompozit felületekig a teljes folyamat ugyanazon rendszer elemeivel végezhető. Ez ismét túlmutat az egyedi termékeken. 

A cél a kész felület. Nem véletlen, hogy a Mirka régóta használt márkaüzenete is ezt foglalja össze: „Dedicated to the Finish.”

Autóipar, faipar, építőipar, hajóipar – sokféle felület, ugyanaz a gondolkodás

A Mirka termékei ma rendkívül sokféle szakmai területen jelen vannak. A vállalat külön megoldásokat fejleszt többek között a karosszériajavításhoz, faiparhoz, építéshez, felújításhoz és belsőépítészethez, hajóipari felületkezeléshez, autóipari gyártáshoz, kompozitanyagokhoz, repülőgépiparhoz, szerszámgyártáshoz, szélerőműiparhoz és precíziós ipari feladatokhoz.

Első pillantásra kevés közös van egy bútorlap, egy javított autókarosszéria, egy gipszkarton fal, egy jacht gelcoat felülete vagy egy repülőgépipari alkatrész között. A felület szempontjából azonban ugyanazok a kérdések merülnek fel: milyen gyorsan távolítható el az anyag, mennyire kontrollálható a csiszolási kép, mennyi por keletkezik, mennyire ismételhető a folyamat, és milyen minőségű lesz a kész felület? A Mirka fejlődése tulajdonképpen ezekre a kérdésekre adott válaszok sorozata.

A műhelyből a robotizált gyártásig

A vállalat az elmúlt években még tovább tágította a felületmegmunkálás fogalmát. 2017-ben a Mirka felvásárolta az olasz Cafro vállalatot, amivel belépett a gyémánt- és CBN-alapú szupercsiszoló termékek, valamint a precíziós köszörülés területére. 2021-ben az ugyancsak olasz URMA Rolls csatlakozott a cégcsoporthoz, 2022-ben pedig a robottechnológiával foglalkozó Flexmill került a Mirka tulajdonába.

2025-ben a vállalat a Hermes Schleifmittel hagyományos kötött csiszolókorong üzletágának eszközeit is megszerezte, tovább erősítve precíziós köszörülési portfólióját. Ez jól mutatja, milyen messzire jutott az 1943-ban alapított csiszolóanyag-gyártó. A mai Mirka világában ugyanúgy helye van egy kézzel használt csiszolótömbnek és egy kompakt DEROS gépnek, mint az automatizált, robotizált ipari felületmegmunkálásnak.

Finn gyökerek, globális jelenlét

A Mirka ma is családi tulajdonú vállalat, és a KWH Grouphoz tartozik. A márka központja továbbra is Finnországhoz kötődik: a vállalat tájékoztatása szerint a teljes termékfejlesztés és a gyártás jelentős része Finnországban történik. Mindeközben a Mirka saját vállalatokból és értékesítési hálózatból álló nemzetközi jelenlétet épített ki Európától Észak-Amerikán és Ázsián át Ausztráliáig.

Ez az egyensúly különösen jellemző a márkára: erős finn műszaki és gyártási háttér, globális ipari tapasztalattal kombinálva.

A fenntarthatóság is bekerült a fejlesztési képletbe

A Mirka jelenlegi fejlesztési stratégiájában egyre nagyobb szerepet kap az is, mi történik egy termékkel az előállítás, a használat és az élettartam vége során. A vállalat fenntarthatósági programja három fő területre összpontosít: a környezet terhelésének csökkentésére, a pozitív társadalmi hatásra és a körforgásos működés előmozdítására. A vállalások között szerepel az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55%-os csökkentése 2035-ig, valamint az a cél, hogy 2035-ra a termékek 70%-a újrahasznosítható legyen.

Különösen érdekes a CIGMA fejlesztés, amely a használt csiszolószemcsék visszanyerésére és újbóli felhasználására épülő körforgásos technológia része. A Mirka emellett újrahasznosított textilalapú hordozóanyagokon és bioalapú kötőanyagokon is dolgozik. A gondolkodás itt ismét ismerős: nem egyetlen tulajdonság javítása a cél, hanem az egész folyamat újragondolása.

Miért lett a Mirka több mint egy csiszolóanyag-márka?

Talán azért, mert a Mirka története során ritkán állt meg magánál a terméknél. Az Abranet mögött nem egyszerűen egy új csiszolóanyag állt, hanem a por problémájának új megközelítése. A DEROS mögött nem csupán egy új elektromos gép, hanem az ergonómia, a porelszívás és a felhasználói komfort újragondolása. A myMirka mögött nem pusztán Bluetooth-kapcsolat, hanem a rezgésterhelés mérhetővé tétele. Csiszolóanyag, gép, csiszolótalp, porelszívás, polírozás és munkafolyamat egy rendszer része.

Ez az a szemlélet, amely a Mirka termékeit összeköti.

Mirka – több mint 80 év fejlesztés egyetlen célért

1943-ban egy finn mérnök vállalkozásával kezdődött. Több mint nyolcvan évvel később a Mirka már a világ számos iparágában jelen lévő felületmegmunkálási technológiai vállalat. Közben megszületett az Abralon, majd az Abranet és vele együtt a modern pormentes csiszolás egyik meghatározó koncepciója. Megjelent a CEROS, a DEROS, a DEOS és a LEROS, kiépült a polírozási és porelszívási rendszer, majd a fejlesztés továbbhaladt a digitális megoldások, a precíziós köszörülés és az ipari automatizálás irányába.

A technológia sokat változott 1943 óta. A cél kevésbé. Jobban dolgozni. Kevesebb kompromisszummal. Tisztább munkakörnyezetben. És a végén olyan felületet létrehozni, amelyen látszik a különbség.

Ez a gondolat foglalja össze talán a legjobban azt, amit a Mirka több mint nyolc évtizede képvisel:

Dedicated to the Finish.